2013. december 3., kedd

Heidi McLaughlin: Forever My Girl – Örökké a csajom


Sosem hittem volna, hogy rocksztár lesz belőlem. Az egész életem előre eltervezett volt. Futballozás a főiskolán. Bekerülni a Nemzeti Futball-ligába. Házasság a középiskolai szerelmemmel, majd boldogan élni, míg meg nem halok.

Mindkettőnk szívét összetörtem aznap, amikor közöltem vele, hogy elmegyek. Fiatal voltam. A magam szempontjából jó döntés volt, ám kettőnket illetően nem volt az. Lelkem bánatát zenében sírtam el, de őt soha nem feledtem. Az illatát… A mosolyát…

Most hazafelé tartok.

Tíz év telt el.

Remélem, képes leszek mindezt elmagyarázni neki ennyi idő után.

Még mindig utána sóvárgok. Ő az én örök szerelmem...


Be kell vallanom, hogy nekem nagyon bejött ez a történet. A könyv eleje picit a Rule-ra hajazott, nekem legalábbis egyből az ugrott be. 
Liam a sztár, inkognitóban érkezik legjobb barátja temetésére, közben félve teli izgalommal várja a találkozást egykori szerelmével, akit azóta sem felejtett el. 
Aztán Liam találkozik egy kisfiúval, aki közli vele, hogy látta csókolózni az anyukájával egy régi felvételen. Liam teljesen ledöbben. Beállít Josie-hoz a virágboltba és kérdőre vonja, illetve jelzi, hogy ki szeretné venni a szerepét a fia nevelésében. És persze, ahogyan az lenni szokott ismét fellobban közöttük az a bizonyos szikra. Josie időközben összejött Nickel, akivel egy suliba jártak, közösen nevelték Noaht, de hiába volt jó pótapuka Nick engem nem győzött meg. Egyszerűen nem volt szimpi. 
Amin nem tudok elsülni viszont az az, amikor Noahnak elmondták, hogy Liam az édesapja. A kis srác túl jól fogadta. Oké, kijelentette, hogy már tudta, de akkor is...Nem tudom elképzelni, hogy ennyire könnyedén vegye a dolgot, hogy hipp-hopp a semmiből előbukkan apuci, közben nincs semmi durcizás, hiszti vagy valami, hiszen évekig csak hiányolta azért és nem hiszem el, hogy egy kicsit sem volt mérges rá. Dettó, amikor a nagymamáját ismeri meg. Szinte ilyen volt, hogy hmm te vagy a nagymamám, oké és folytatódik minden tovább mintha mi sem történt volna és nem bukkant volna fel a semmiből egy vadidegen nagyi. XD
Továbbá az is fura, hogy nem szomorú Noah, amikor Nick aki eddig nevelte lelép szó nélkül. Mintha nem is létezett volna éli mindenki tovább az életét. Liam, Josie és Noah végül boldog családként élhetnek tovább. 
Ezektől eltekintve tényleg nagyon jó könyvről van szó, ajánlom mindenkinek. :) 
Ui.: Harrison és Katelyn története is jónak ígérkezik, főleg úgy, hogy Mason halála után nem lesz könnyű dolga a lánynál. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése